Első nap

 Az első napon a reggeli órákban indulunk Budapestről. 3-4 óra utazás követően érkezünk meg a Rax lábánál található parkolóba. Itt összepakoljuk kis hátizsákunkat, túravezetőink ellenőrzik felszerelésünket, kiosztják a hótalpakat, majd a Rax-Seilbahn felvonó segítségével „leküzdjük” az első 1000 méteres szintkülönbséget. A felvonó 1545 méteren épült felső állomásánál fantasztikus panoráma fogad bennünket.

Ebédünket a Berggasthof vendégház éttermében fogyasztjuk el. Ezután egy rövid oktatás során elsajátítjuk a hótalpak használatát, és hamarosan neki is vágunk a havas tájnak. Kihasználva hótalpjaink előnyét az ösvényektől távol, hótol roskadozó fenyők és törpefenyők között túrázunk, ahol ebben az időszakban hótalp nélkül szinte lehetetlen lenne az előrehaladás. Útközben érintünk egy menedékházat, néhány látványos kilátópontot, és túránk „csúcspontjaként” megmászunk egy 1700 méter fölé magasodó csúcsot is. A csúcskereszttől egy másik úton ereszkedünk vissza az erdőbe, majd még sötétedés előtt visszatúrázunk a felvonóállomáshoz. Szállásunk a felvonóállomással egybeépült hegyi vendégház 2 ágyas szobáiban lesz, vagy a hegy lábánál található Reichenau falucska valamelyik 3-4 csillagos szállodájában.

 

 Vasárnap reggeli után újra a Rax-platónak vágunk neki hótalpjainkkal. A félnapos túra alatt felülről nézünk be a függőleges sziklafalakkal határolt Höllental-völgybe, megcsodáljuk a szomszédos Schneeberg csúcs panorámáját, és felkeresünk egy gyönyörű réten épült picike bivakházat is.

 Hótalpazás: a hótalpazás egyre közismertebb téli sport. Népszerűségét annak köszönheti, hogy a felszerelés használata percek alatt elsajátítható, a hótalppal való mozgás nem igényel hosszas tanulást mint például a sízés, és nem kell hozzá épített pálya, vagyis szinte bármilyen havas terepen használhatjuk hótalpainkat. Speciális ruházatot sem igényel (persze a kényelmes, meleg, szellőző és gyorsan száradó téli túraruházat emeli a komfortérzetet), és bármilyen lapos talpú téli bakancsra felszerelhető. A hótalp szó hallatán legtöbbünknek az alaszkai indiánok régen vesszőből hajlított, cseppformájú, kötözős szerkezete jut eszünkbe. A modern hótalp már alumínium és műanyag ötvözetéből készül. Hosszúkás alakja és minimális súlya van, a gyorscsatok segítségével pillanatok alatt fel- és leszerelhető. Porhóban jobban süllyed, tömör hóban viszont annál tökéletesebben tart fent a hó tetején, az alján kialakított körmöknek köszönhetően pedig az eljegesedett felületeken sem csúszik meg.